Kérdése van? Hívjon minket! +36309687315

Vagy írjon e-mailt: info@berio18.hu

Blog

A férfi a metróról

2022.09.21 21:22
A férfi a metróról

Minden napom ugyanolyan. Ugye te is ismered ezt az érzést? Mikor semmi sem történik veled. Felkelsz reggel, sietsz a munkába, talán jó esetben menet közben sikerül venned egy kávét és a nagy rohanásban meg tudod inni. Dolgozol, pörög a mókuskerék majd hulla fáradtan hazaesel és bedőlsz az ágyba. Majd kezdődik minden elölről. Egyszerűen se időm, se energiám ismerkedni. Igazából magamra sem jut elég időm, meg amúgy is. A mai világban hogy? Menjek el bulizni és szedjek fel valakit vagy neten próbálkozzak? Áhh, az nem én vagyok. Nincs is elég önbizalmam. Csak a fantázia világomban vagyok egy dögös, bevállalós nő, viszont a való életben… Hagyjuk is.

Ha már fantázia világ… Egy valami aranyozza be minden napom. Van egy férfi, akit szinte minden reggel látok a metrón munkába menet. Mindig ugyanazon az oldalon ül, a középső szerelvények egyikében. Sokszor, ha nem látom, várok még 1-2 járatot, hogy együtt utazhassunk.
Tudjátok, van az az érzés, mikor ránézel valakire és egyszerűen pillangók repkednek a gyomrodba, mint egy kislánynak, még a lábad is beleremeg. Minden reggel várom, hogy láthassam. Persze csak óvatosan figyelem, sosem mernék a szemébe nézni. De Úr Isten! Ez a férfi egyszerűen maga a tökély! Mindig öltönyben van, annyira elegáns és jóképű, a szeme igazi mélybarna, amiben egyszerűen csak elveszni lehet. És az illata… Mintha csak engem hívna. Ha tudnátok hányszor fantáziálok róla, mikor magamhoz nyúlok. A magányos éjszakáimon még a vibrátorom helyébe is Őt képzelem! Elég csak eszembe jutnia annak az illatnak és máris benedvesedek. Bármit megadnék egy pillantásáért is… Na jó, lássuk reálisan a helyzetet. Az a pasi egy Adonisz. Biztos 100 nő jut neki minden napra. Én pedig egy szürke kisegér vagyok. Hogyan is kellenék neki? Észre sem vesz.

Péntek reggel annyira elmerültem a gondolataimban a metrón, miközben Őt néztem. Éppen arról fantáziáltam, ahogy Viktor (amúgy fogalmam sincs, hogy mi a neve, de én Viktornak hívom az álmaimban) levetkőztet és csókolgatja a nyakam, közben a fülembe súgja kéjesen, hogy „Nagyon rég vártam már erre!”. Szép lassan egyre lejjebb és lejjebb csókolgatott, elkezdett a mellbimbómmal játszadozni és a keze egyre lentebb tévedt…
Annyira elméláztam, hogy majdnem elfelejtettem leszállni! Egy hangos „BASSZUS!” felkiáltással egybekötve az utolsó pillanatban pattantam fel és csusszantam ki a már záródó ajtók között. Nagyon ciki volt! Tuti végig nézte az egészet… Plusz a kávémat is a metrón felejtettem, remek. Nem baj, legalább jön a hétvége, kiheverem ezt a nagy égést – gondoltam naivan.

Eljött a hétfő, vártam, hogy újra láthassam Viktort, de eszembe jutott a pénteki incidens is. Á, biztos fel sem tűnt neki – nyugtattam magam a reggeli rohanásban. Várom a metrót és megpillantom Őt! A szívem hevesebben ver. Felszállok, próbálok diszkrét és észrevétlen maradni. Aztán egyszer csak feláll Viktor, felém indul. Ó, te jó ég! Mi történik itt? Próbálok egybe olvadni az ülésekkel.
- Szia! Múltkor annyira siettél, hogy a kávéd is itt felejtetted. – mondta Ő.
Jézusom, tényleg hozzám szólt! Emlékszik a pénteki égésemre! Most mit csináljak? Segítség! Ezer meg ezer gondolat cikázik a fejemben, mit kéne mondanom? Iza, szólalj meg! IZA!
- Sz-sz-szia! (Hú, ennyire voltam csak képes? Ez igen Izabella, gratulálok!)
- Ezt a kávét neked hoztam! – szólt ismét Viktor. Aztán folytatta: Neked adom, de csak egy feltétellel. Ma este velem vacsorázol! Este 8 óra, Északi fény bisztró a Körúton. Elfogadod a kávét?
Uram atyám! Ez tényleg megtörténik? El sem hiszem! Ez minden, amire valaha is vágytam!
-PERSZE! – kiáltottam. Tuti beijesztettem, mit tettem? Nem vagyok normális! Én hülye.

Ekkor a kezembe nyomta a kávét egy mosoly kíséretében és leszállt. Fel sem fogom, hogy mi történt. Jézusom! Leszállt? Nekem hamarabb kellett volna leszállnom, el fogok késni!!!

Természetesen elkéstem, a főnökömtől megkaptam a magamét, de egész nap olyan bárgyú vigyorral tébláboltam az irodában, hogy semmi sem érdekelt, ilyen boldog és izgatott még sosem voltam!

Végre hazaértem, muszáj a legjobb formám nyújtani este! Mit vegyek fel? Nagyon jól akarok kinézni. Aztán eszembe jutott. Van egy piros ruhám, ami a szekrény mélyén van eldugva, mert nem volt még merszem felvenni. Talán most van a nagy nap! Forró fürdő pipa, minden testrészem puha, selymes és illatos. A sminkem és hajam gyönyörű lett, már nagyon rég szenteltem magamra ennyi időt. És a ruha… Még mindig tökéletesen áll! Felszívtam magam, én ma este hódítani fogok! Elég a szürke kisegér életből! Igenis egy szexi nő vagyok, aki már annyira ki van éhezve, hogy az leírhatatlan. Ha ma este nem kapom meg Viktort, akkor megbolondulok!

Este 19:50, megérkeztem. Kiszálltam a taxiból, inkább sétálgatok még egy kicsit, legalább kiszellőzik a fejem, meg amúgy is nagyon szánalmasnak tűnhetek, hogy már 10 perccel hamarabb ideértem… Sétálgatok a környező tömböknél, majd egyszer csak egy csapat fiú indul felém beszólogatva. Hátra arc, a bisztró felé, sietősre veszem a lépteim. Követnek, nem állnak le, folyamatosan kiabálnak utánam. De végre látom már a bisztrót! Már nem csak a randi, hanem a félelem miatt is hevesebben ver a szívem! Utolérnek! Ezt nem hiszem el!
- Hagyjatok békén! – kiáltok eredménytelenül. Az egyik srác elkapja a csuklóm és visszaránt.
- Hova-hova szépségem? Gyere velünk, hidd el felejthetetlen éjszakád lesz! – és ezzel a lendülettel kezdenek magukkal rángatni.
- Segítség! Valaki segítsen! – kiáltok ismét félelmemben.

Ebben a pillanatban kilép a bisztró ajtaján Viktor, mint egy vadállat úgy ront a srácoknak! Dulakodás közben még az ingjét is elszakították. De sikeresen elüldözte azokat a vadbarmokat.
- Köszönöm! – csak ennyit tudtam mondani és a nyakába borultam. Olyan erősen szorítottam, ahogy még senkit. És az illata... Nem bírok magammal. Nem csak jóképű, izmos, hanem egy igazi hős is! Minden porcikám Őt kívánja.
- Nem szeretnék már vacsorázni. – mondtam. Hazakísérnél?
- Persze, megértem. – majd leintett egy taxit.
Az autóban meg sem szólaltunk, kiszálltunk, majd el akart köszönni.
- Maradj még, kérlek! – mondtam. Majd bekísért a házba.
- Jól vagy? – kérdezte.
Nem tudtam másra gondolni, csak arra, hogy mennyire kívánom Őt. Megcsókoltam válasz gyanánt. Meglepődött, de visszacsókolt. Olyan hevesen kezdtük a nyelvünkkel egymás száját feltérképezni, hogy szinte észre sem vettem és már a ruhám is felhúzta, nyúlt be a bugyimba. Már olyan nedves voltam, semmi másra nem vártam ennyire. Végre!
Elkezdte simogatni a puncim, én közben a szakadt ingjét letéptem. Az a test! Micsoda test! Mintha álmodnék!
A kanapé felé tartottunk, miközben kikapcsoltam az övét is, közben dagadó férfiasságát simogattam. Elkapta a kezem, szó nélkül rálökött a kanapéra és már a lábaim között csókolgatott. Életemben nem volt még részem ilyen nyalásban! Olyan intenzív orgazmusom volt, hogy mindenem beleremegett.
Aztán elővette az erőtől duzzadó kemény farkát. Annyira hívogatott, muszáj volt bekapnom. Mikor a makkját a számba vettem kéjesen felnyögött. Jó alaposan benyálaztam, majd hirtelen megfordított és hátulról belém hatolt. El sem tudom mondani, hogy milyen gyönyört éreztem! Hevesen dugott, közben a mellem fogta, majd a torkomnál kapott el. Mind a ketten nyögtünk.
- Ez mi? – pillantotta meg a kanapé sarkán felejtett vibrátorom (vibrátorokélrt KATT IDE) és anál plugom (anál plugokért KATT IDE).
Neeeee, csak ezt ne! Most biztos elment mindentől a kedve - gondoltam magamban. Majd ő egy huncut mosoly kíséretében kivette belőlem a farkát és az anál dugó felé nyúlt.
- Gyere csak, hívott ismét magához. Belém helyezte az anál plugot, majd bekapcsolta a vibrátorom is.
- Feküdj le! – mondta. Majd felém hajolt 69-ben. A számba tette a finom péniszét, teljesen kitöltötte azt. Miközben én vadul szoptam ő a vibrátorommal kényeztetett.
- Élvezz a számba! – nyögtem neki. Majd hirtelen felpattant és az összes ondóját a számba pumpálta. Életem legjobb szexe volt! Beteljesült minden vágyam!
- Amúgy Balázs vagyok. – mosolygott.
- Én pedig Izabella – ziháltam a gyönyörtől.